Etikai Kódex

Az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata

az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről*

Preambulum

Az ügyész a Magyar Köztársaság egyik alapvető jogállami pillérét, az ügyészséget képviseli. A jogállamban az ügyészi hatáskörök mellőzhetetlenek, ezek gyakorlása általában ügydöntő következményekkel jár. Az ügyész önként vállalt élethivatása alapján feladatkörét más személyekre irányadó jogszabályi előírásokhoz képest általában szigorúbb jogi és erkölcsi követelmények keretei között teljesíti, és ezek természetes velejárói hivatásának.

Emlékezve arra, hogy történelmünk nagy egyéniségű ügyészei a jog, az etika és a demokrácia zászlóvivői voltak, az Ügyészek Országos Egyesülete (ÜOE) e hagyományt folytatva, etikai normáinak megfogalmazásával kíván szolgálatot tenni a jövőnek.

Az ÜOE alapszabálya 2. §-ában foglalt célok megvalósítása érdekében

a Magyar Köztársaság Alkotmánya és alkotmányos jogszabályai tiszteletben tartásával,
tudatában annak, hogy a nemzetközi szervezetek vonatkozó normái,
különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az ENSZ Bűnmegelőzéssel és az Elkövetők Kezelésével foglalkozó VIII. (1990. Havanna) Kongresszusán alkotott, az ügyészek szerepéről szóló határozata és az Emberi Jogok Európai Egyezménye — fontos szerepet tulajdonítanak az ügyésznek,
az Ügyészek Nemzetközi Egyesületének (lAP) alapító tagjaként, magáénak érezve annak alapokmányát és etikai normáit,
támaszkodva a szakmai érdekképviselet terén szerzett tapasztalatokra és eredményekre,

Etikai Kódex elfogadásáról döntött.

I. Az Etikai Kódex célja és hatálya

1. Az Etikai Kódex (továbbiakban: Kódex) az alapvető hivatásbéli követelmények megfogalmazásával az Ügyészek Országos Egyesülete tagságának iránymutatással szolgál.

2. A Kódex elő kívánja segíteni az ügyészi hivatást övező közbizalom erősítését, az ügyészek megbecsülését. Megjelöli azokat az elvárásokat, amelyek védelmet nyújtanak az ügyészt ért jogtalan támadásokkal és jogellenes intézkedésekkel szemben.

3. A Kódex azoknak az ügyészeknek a hivatali tevékenységére és a hivatás gyakorlását befolyásoló más magatartására terjed ki, akik az Ügyészek Országos Egyesületének tagjai. A Kódexben használt “ügyész” fogalmát az UOE alapszabálya 4. § (1) bekezdésében írtak szerint kell értelmezni. A Kódex hatálya kiterjed a külföldön elkövetett cselekményekre is.

4. A Kódex az elfogadásáról döntő Közgyűlés bezárását követő 30. napon lép hatályba és kihirdetéséről az ÜOE elnöke a tagozatok útján gondoskodik.

II. Általános etikai követelmények

Az ügyész

1. az igazság felderítésére törekedve segíti a bíróságokat más Méltóságokat és szerveket a jogszabályokban meghatározott feladataik teljesítésében;

2. a ráruházott hatásköröket tárgyszerűen, pártatlan módon, a szakmai szabályok teljes betartása mellett a közérdek javára gyakorolja;

3. a felkérésre adott jogi vélemény kifejtése során legyen tekintettel arra, hogy az külső befolyástól mentes álláspontot tükrözzön;

4. hivatása gyakorlása során törekedjen munkatársaival hivatali együttműködésre, a kölcsönös

tiszteleten alapuló udvarias magatartásra;

5. a hivatása hagyományainak megfelelően a kölcsönös megbecsülést és tiszteletet tanúsítva érintkezzék a bíróságok, más hatóságok és szervek tagjaival;

6. törekedjen a tudományosan megalapozott és korszerű szakmai eljárások alkalmazására, ezek megválasztásában érvényesítse szakmai önállóságát; a meggyőződésétől eltérő jogi véleményekkel és tudományos irányzatokkal szemben tanúsítson türelmet;

7. tudományos tevékenysége során törekedjen arra, hogy kutatásai és közlései ellenőrizhetőek és hitelesek legyenek;

8. magánéletének vezetésével törekedjen arra, hogy azzal tiszteletet és megbecsülést szerezzen mind maga, mind az ügyészi szervezet egésze számára.

III. Az ügyészek szakmai magatartása

Az ügyész

1. mint a törvény tudója, szellemének ismerője, felkészülten, fokozott igényességgel teljesíti hivatásbeli kötelezettségeit; törekszik az ügyészi hivatás szakmai tekintélyének védelmére;

2. feladatai teljesítése során tiszteletben tartja és védelmezi az emberi jogokat; a közösséget szolgálva teljesíti a törvény által ráruházott feladatokat; mindenkit védelmez a törvénytelen cselekményekkel szemben;

3. tudatában van annak, hogy a büntető igazságszolgáltatás alapelveinek érvényre juttatása és magas színvonalú működtetése, ezen belül a tisztességes, hatékony és pártatlan bűnüldözés sajátos követelményeket támaszt az ügyészekkel szemben;

4. alkotmányos jogállása keretein belül utasítható, ellenben felelős döntéseit a hatályos jogszabályok és meggyőződése szerint készíti elő, illetve hozza meg;

5. tartózkodjon a hivatalos eljárásokban érintett személyekkel és hozzátartozóikkal kapcsolatban minden előítélettől, illetve annak kifejezésétől akkor is, ha erre az érintett személy magatartása okot adna; illő távolság tartása mellett éreztesse a felekkel, hogy az ügyészi eljárás szakszerű, tárgyilagos és igazságos;

6. ügyeljen a hivatása gyakorlása során tudomására jutott mások magánéletét érintő adatok megőrzésére és felhasználásuk törvényességére;

7. a titokköri előírások betartásával adjon meg minden olyan felvilágosítást, amely szükséges ahhoz, hogy más személy jogait törvényes úton érvényesíteni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

8. tartózkodjon a még meg nem hozott, illetve ki nem hirdetett döntés érdemére vonatkozó bármiféle megjegyzéstől.

A vezető

9. törekedjen vezetői tekintélyének megóvására, ennek során alakítsa M munkatársai együttműködésének feltételeit és kímélje beosztottai önérzetét, emberi méltóságukat tartsa tiszteletben;

10. képviselje határozottan az ügyészi szervezet, valamint munkatársai és beosztottai jogos érdekeit; szakmai vagy etikai vétség gyanúja esetén pártatlanul vizsgáltassa ki és gyakorolja vezetői kötelességeit, a vétség elbírálása előtt tartózkodjon a véleménynyilvánítástól,

11. fordítson gondot munkatársai szakmai fejlődésére és fejlesztésére, különös Figyelemmel a pályakezdők segítésére.

IV. Az ügyész pártatlansága, függetlensége

Az ügyész

1. a bírói tevékenységtől szigorúan elkülönült diszkrecionális jogkörét pártatlanul, szükség esetén méltányosan, a törvények megtartása mellett, külső befolyástól mentesen és annak látszatát is elkerülve köteles gyakorolni;

2. nem lehet olyan szervezet tagja, ame1y az emberek között faj, nem, vallás, nemzetiség vagy más módon törvénysértő diszkriminációt alkalmaz;

3. jelentsen elfogultságot minden olyan ügyben, amelyhez bármiféle érdeke fűződik;

4. nem kérhet és nem fogadhat el és vele egy háztartásban élő hozzátartozóit is lehetőleg abba az irányba befolyásolja, hogy ne fogadjanak el ajándékot, adományt és egyéb előnyt olyan személytől, aki ezáltal a befolyásolás látszatát keltheti, kivéve, ha ezt jogszabály vagy etikai norma megengedi;

5. tartózkodjon a részvételtől olyan vállalkozásokban, illetve gazdasági tevékenységekben, amelyek azt a látszatot kelthetik, hogy azokban az ügyész a hivatalát hasznosítja vagy egyébként ellenkezik kötelességei megfelelő ellátásával;

6. nem folytathat ügyvédi (jogtanácsosi) munkának minősülő tevékenységet. E tiltás ellenére jogszabály engedélye alapján eljárhat a saját és mások ügyében, ellenszolgáltatás nélkül adhat jogi tanácsot, valamint fogalmazhat és véleményezhet hivatalos iratokat hozzátartozói részére. Ilyen esetekben azonban nem szabad visszaélnie hivatali tekintélyével.

V. Együttműködés más intézményekkel

Az ügyész

1. a tisztességes és hatékony bűnüldözés megvalósítása, a jogsértések megelőzése, a törvényesség biztosítása és az emberi jogok védelme érdekében nemzeti és nemzetközi szintű hivatali együttműködésre törekszik a bíróságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a büntető jogszabályok végrehajtásában közreműködő egyéb szervekkel, a bűnmegelőzést szolgáló kormányzati szervekkel, a közigazgatási és más szervekkel, a jogi szakma és tudomány képviselőivel, a védőkkel, továbbá más jogvédőkkel;

2. az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával, a jogi előírásoknak megfelelően és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében teljesíti más államok ügyészi szerveinek vagy bűnüldöző más hatóságainak megkereséseit;

3. az arra jogosult szerveknek adott tájékoztatás, vélemény adása során legyen tárgyilagos és szakszerű.

VI. Az ügyészi megillető jogosultságok

Annak a célnak az elérése érdekében, hogy az ügyész feladatait valóban fi kizárólag a hivatás szabályainak megfelelően teljesíthesse, részére jogi garanciákat kell biztosítani. Így különösen joga van arra, hogy

1. feladatait megfélemlítés, zaklatás, zavaró befolyás vagy megalapozatlan polgári, büntető és egyéb felelősségre vonás terhétől mentesen lássa el,

2. törvényes fellépése következtében előállott veszélyeztetettség esetén családjával együtt számot tarthasson a hatóságok által biztosított fizikai védelemre,

3. ésszerű szolgálati feltételek között, ügyészhez méltó és a tőle elvárt életvezetést biztosító megfelelő és el nem vonható javadalmazás mellett lássa el tisztségét,

4. törvényben meghatározott feltételek szerint és illő javadalmazással vonulhasson nyugállományba,

5. hivatali előmenetele meghatározott szakmai feltételek teljesítése, alkalmasság, tisztesség, teljesítmény és szakmai gyakorlat alapján legyen biztosított; az ellene bejelentett panasz teljes körűen kivizsgálásra kerüljön, ahol álláspontját tisztességes eljárás keretei között akadálytalanul kifejtheti,

6. egyénileg és csoportosan csatlakozzon olyan hazai és nemzetközi szervezetekhez, ahol érdekeit képviselheti, jogállását védheti és fejlesztheti szakmai gyakorlatát,

7. az ügyészi hivatás szabályaival nyilvánvalóan ellentétes, jogellenes utasítás teljesítését következmény nélkül megtagadhassa.

VII. Etikai Döntések

1. Etikai vétséget követ el az az ügyész, aki a Kódex előírásait vétkes módon megszegi.

2. Az etikai vétséget az UOE Küldöttgyűlése által jóváhagyott, külön ügyrendben szabályozott eljárás szerint az ÜOE Etikai Bizottsága bírálja el, melynek során a következő marasztaló határozatokat hozhatja: figyelmeztetés, megrovás és méltatlanság az Ügyészek Országos Egyesületének tagságára.

3. Méltatlanság megállapítása esetén az Etikai Bizottság határozatát az UOE alapszabálya 4. § (6) bekezdésében írt eljárás céljából haladéktalanul megküldi az ÜOE elnökének.

* Az Etikai Kódex tervezete - a kollégák szélesebb körének véleményezése végett - az Ügyészek Lapja 2000/5. számában, majd az Ügyészek Országos Egyesületének 2001. április 24. napján tartott küldöttgyűlése által elfogadott Etikai Kódex az Ügyészek Lapja 2001/3. számában került közzétételre.

Az Ügyészségi Közlöny 2007/9. számában megjelent, az ügyészi hivatás etikai szabályairól szóló legfőbb ügyészségi közlemény a törvényben előírtak betartásának elősegítése, a közérdeket szolgáló független, pártatlan és szakszerű ügyészi munka, az ügyészi hivatáshoz méltó magatartás céljából - az ügyészek etikai és magatartási szabályainak európai irányelvei, valamint az Ügyészek Nemzetközi Egyesületének az ügyészek szakmai felelősségéről, valamint az ügyészek alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alapelvei mellett - közreadta az Ügyészek Országos Egyesületének az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről szóló szabályzatát.